Mit is mondhatnék...
Matek.
Nem vagyok túlzottan boldog. Nem sikerült rosszul, és ha nem kellenének a pontok, valószínűleg baromira örülnék, hogy milyen jól sikerült, de a 70 pont - ami szükséges lenne a TTIK-hoz - elég necces.
Az első részében 22 pontom lesz saccperkábé, a 30-ból. Ez lehetne 24 is, ha nem vagyok figyelmetlen az átváltásnál. Az első rész utolsó, 4 pontos feladatára pedig már nem maradt időm, így csak összecsaptam, hátha kapok rá részpontot, de még azt sem fogok.
A második rész első felével eléggé megvoltam elégedve. Ott az elérhető 36 pontból végül mégis csak 27 pontot sikerült elérnem. Hanem aztán elérkeztem a választható feladatokhoz... Ahol 34 pontot lehetett összeszedni, ebből nekem összejött 14, hát gratulálok saját magamnak. A legszebb, hogy itt is a figyelmetlenségem volt a ludas, szintén átváltásnál. És már tanév első felében mondta a tanárnő, hogy nagyon figyelmetlen vagyok, mert tudom a feladatot, és ezért ilyenek felett csak úgy átsiklok, mint hogy négyzetcenti-négyzetmillinél nem 10, hanem 100 a váltószám.
Úgy érzem, körülbelül 63 pontom lesz, ami azért is idegörlő, mert 70% volt a cél. Persze, az ágazati infoval még felhúzhatnám, de titkon reméltem, hogy a matekom meglehet 80% körül, így megengedhetnék magamnak egy gyengébb, 60% körüli szakmait. Nos, majd meglátjuk, mindenesetre én már fejben lemondtam a TTIK-ról. Majd jövőre újrapróbálkozom.

Töri
Már alapjában véve úgy ültem be megírni, hogy cél a 25%, ha az megvan, onnan kezdve magasról és nagyívben..., majd felhúzom szóbelivel. Meg hát gondoltam én naiv, úgyis ott lesz az atlasz, még használhatunk kronológiást, aggodalomra semmi ok, szeretett atlaszom átkereszteltem Kettesre. Hát igen, konkrétan semmit nem tudtam belőle kinézni, pedig esküszöm, próbálkoztam. Komolyan mondom, majdnem elbőgtem magam, miközben írtam, annyira gyengének éreztem, ugyanis négy pontomban voltam biztos, minden más csak tipp volt. Nagyon tipp. Pl. volt, ahol szinte csak a kettes választ karikáztam, ami azért szemet szúrt, ezért egy random kiválasztott helyen átkarikáztam a hármasra, és véletlen pont jót választottam ki. Itthon már fel is készítettem a családot, hogy nem baj, ha még 13% se lesz meg, ami elég lenne hogy szóbelizhessek, majd októberben megcsinálom újra. És akkor... kijött a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldás.
Számításaim szerint lesz körülbelül 34%-os az írásbelim, ami már egy tök erős kettes. De még ha 34 pont nem is jött össze, 25-ben biztos vagyok. Majdnem sírva fakadtam, mikor átléptem az áhított 25 pontos határt :"D

Hát mit is mondhatnék. Nem féltem tőle, kicsit se.
Az első részben kaptunk egy meglepően hosszú szöveget a barátságról, mint szövegértési feladat, azzal egészen ki voltam békülve, elég egyszerű volt, szerintem egy 30-33 körüli pontszámot sikerült összeszednem a 40-ből. Az érvelés és a gyakorlati szöveg közül az érvelést választottam - véleménykifejtés a Valentin-nap, Halloween, Nőnapról, miért kellene népszerűsíteni őket Magyarországon, etc. Szerintem egész jó érveket sorakoztattam fel, mint például hogy a mai, modern 21. században befogadóképesnek kell lennünk az új dolgokra, illetve fontos, hogy megismerjük más országok kultúráját is, nem csak a sajátunkat, valamint hogy ezek nem "tipikusan angolszász" ünnepek, többek között ezért is nemzetközi nőnap a nőnap; mert nem csak egy nemzeté. Szerintem minimum öt pontot biztos kapok, a tízből, így már lenne 35-8 pontom.
A második részt szerintem eléggé elrontottam; úgy megörültem a sok szövegnek, hogy nem verset kaptunk műelemzésre, hogy rögtön azt választottam, gondoltam ez egy fasza kis novella. Nem, nem az volt. Kaptunk egy felnőtteknek szóló mesét. MESÉT! Én pedig szépen bevezettem a dolgokat; megfigyelhetők benne a novella sajátosságai, egy szálon fut, rövid terjedelmű, kevés szereplővel akiket alig jellemez a szerző, etc. Egyébként nagyon szépen kifejtettem az egészet, három oldalban, a cselekményt, tér, idő, szereplők, cím, a mű üzenete, miért felnőtteknek szól és nem gyerekeknek, az összes kérdésre válaszoltam, amit a feladatleírás kért, csak éppen novellának neveztem a mesét, amit ~10 sorban ecseteltem, hogy mi is az a novella, és ez a mese miért minősül annak. Ja, és a bónusz, hogy a női főszereplő Tündérszép Ilona volt, aki a folyó partján volt, fürdött, amikor megérkezett a gróf - nagyon szépen megfogalmaztam, hogy emiatt a János vitézre evokál, mert folyó, meg Tündérszép Ilona, meg minden. Hazaérve villant be, hogy basszuska, Tündérszép Ilona az Árgyélus királyfi, nem pedig János vitéz... Ezeket a "kis" bakikat leszámítva szerintem egész szépen leelemeztem. Ha a magyar tanárom átsiklik két "János vitéz" és három "novella" szó felett, lehet, hogy nem vesztek annyi pontot...

Elballagtam. De még nem sikerült felfognom, azt hiszem.
Rettegtem tőle, hogy sírni fogok, de nem sírtam. Ballagás előtt még egy fél órára beültünk a terembe, az osztályfőnök próbált elbúcsúzni tőlünk, több-kevesebb sikerrel, akkor azért majdnem kicsordult 1-2 könnycsepp, de végül még csak az sem.
Megindult a vonulás, ami úgy gondolom, sokkal jobban, összeszedettebben ment, mint a próbákon. A műsor körülbelül másfél óra volt, ezidőalatt hárman rosszul is lettek (a városban a mi sulink az egyedüli, ahol a műsort a végzős diákoknak végig kell állniuk, nem ülhetnek, de nyilvánvalóan nem tanul az esetből az iskolavezetőség, pedig minden évben előfordul, hogy rosszul lesz valaki. Komolyan, legalább orvost intézhetnének, hogy ne a tanároknak-diákoknak kelljen rohangálni...). 
Szóval nem sírtam, sokkal erősebb volt a késztetés arra, hogy megfogjam magam és elsétáljak, leüljek, vagy felkössem magam, mert a lábaim pont lerohadtak másfél óra elteltével már - azért az az időtartamot végigállni, egy helyben, mozdulatlanul... szerintem kínzás.
Megvoltak a szokásos formalitások - virág a tanároknak, alsóbb évfolyamok beszéde, végzős beszéd, díjak, oklevelek, etcetcetc. Tényleg kurva unalmas volt, már elnézést a szóhasználatért, én többet, meghatóbbat vártam. Ballagás után még visszamentünk az osztályba, de az osztályfőnökkel már nem is beszéltünk, szinte szó nélkül elengedett minket.
Sajnos azt kell mondjam, hatalmas csalódás volt a ballagás, úgy alle zusammen az egész.

Annyira szeretném azt írni, hogy azért nem posztolok többet, mert készülök az érettségire, de nagyon nem ez az igazság. Csak szimplán lusta vagyok írni. Ami az érettségit és a ballagást illeti... nos, pontosan három hét múlva ballagok. 24 nap múlva magyar érettségi. 
Rettegek.
Nem az érettségitől, mint a legtöbb diák. Sokkal inkább attól, hogy kikerülök a világba. 13 évet jártam iskolába, általánosban és középben is terelgettek minket a tanárok az úton, most pedig ha felvesznek egyetemre... magamra leszek utalva. Őszintén szólva, kicsit reménykedek, hogy nem vesznek fel, így nyerek még egy évet a mostani sulimban. Jézusom, mennyire nem hittem volna 2-3 évvel ezelőtt, hogy ezt fogom valaha mondani. Hogy szeretnék itt maradni. Bár a teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy úgy vagyok vele, ha itt maradok, már pont magasról és nagyívben... a szakvizsgára. Nem szeretnék rendszergazda lenni, így a cél az lenne, hogy ha nem vesznek fel, ne itthon punnyadjak, hanem igyekezzem hasznosan eltölteni az időt, de nagy drámát nem fogok csinálni belőle, ha nem lesz meg a szakvizsgám. Nyernék egy újabb évnyi gondolkodási időt, és ha kitartanék az SZTE-TTIK mellett, megcsinálhatnám a szimpla közismereti informatika érettségit, amivel több pontot kapnék felvételin.

Az érettségitől egyáltalán nem [na jó, egy kicsit igen] félek. Az írásbeliktől különösebben nem, ellenben a szóbelitől... töriből nem tudom, hogy fogok összemakogni valamit, ami megér egy kettest. Szakmai infóból pedig piszkosul reménykedek, hogy sikerül jó tételt húznom, jó tantárgyból. Az irodalomtól nem félek, a nyelvtantól annál inkább. Jut eszembe, múltkor a magyar érettségivel álmodtam, a Bánk bánkt húztam, most pedig a Mad Love c. zeneszámból a "Bang Bang"- ot határozottan, tisztánk Bánk bánnak hallom ki. A kötelező olvasmányos tételek közül a Bánk bán az egyedüli, amit nem olvastam ki, és aminek a történetét nagyon utálom, meg éppen Katonával sem szimpatizálok különösebben. Az összesen 100 tételemből eddig 40 van meg kidolgozva. Hogy ez jó, vagy sem, nem tudom, de én nem igazán gondolom annak :D.

Jesus. Négy éve tanulok programozni Javaban. Eleinte nagyon utáltam, hülye is voltam (na jó, nem, csak nem érdekelt). Most pedig a kapujában állok annak, hogy Java programozásból korrepetáljak egy gyereket.

A gyerek anyja barátnője anyámnak, aki múltkor dicsekedett velem, hogy milyen jól megy a programozás. Ma pedig már érkezett is a kérdés: nem vállalok-e esetleg korrepetálást, programozásból? Mert az ő gyereke nagyon nem érti, rossz a tanára is (elismerem, tényleg a suli leggyenguszabb tanárát sikerült kifognia), csupa egyesei vannak, meg egy darab kettese, és meg fog bukni, és utálja már az egész iskolát emiatt.
Én viszont... nem tudom. Nem vagyok biztos magamban, de lehet jó lenne megpróbálni. Nyilván, ő még csak tizedikes, nem mélyültek bele annyira a programozásba, mint én, így tizenkettedikben, és elvileg a nagyon alapok is hiányoznak neki, így aggodalomra semmi ok - részemről -, mivel az alapokkal azért 101%-ra biztosan tisztában vagyok.
Pénzt persze nem gondoltam kérni érte, mert ki vagyok én, hogy ezért fizessenek nekem, főleg ha anyám barátnőjének a fiáról van szó. Ettől függetlenül remélem, tényleg összejön a dolog, mert ez nekem is egy nagyon jó gyakorlási lehetőség lenne, emellett nyilván csodálatos érzés lenne, ha meg tudnám értetni vele a programozás logikáját, netalántán megszerettetni vele. No meg a tudat, hogy részben miattam megy át év végén... meg az, hogy jobban megértetem vele, mint egy tanár :D. 

Jelenleg még semmi sem biztos, ugyanis nem tudom, milyen nyelvet tanulnak, én meg egyelőre még csak a Javahoz értek, így bízom benne, hogy ők is ezt tanulják. Szó, mi szó, jót tenne az önbecsülésemnek ez az egész :D.

PS. azért mérsékeltem volna anyám dicséretét a tegnapi nap folyamán, mert tényleg nem érzem annyira jónak magam... posztoltam is facebookon, "mérsékelném azért anyám dicséretét" kommenttel, ma pedig megkaptuk a félévit az e-naplóban... a tanárnőtől is kaptam egy prog dicséretet:D viccesen jött ki :)