Amúgy még élek. Nem azért nem jelentkeztem eddig, mert olyan baromi kemény lenne a suli, sőt, már-már nevetségesen egyszerűen megy minden *kop-kop*. Azonban... egyre többet agyaltam a jövőmet illetően, és rá kellett döbbennem, hogy szép és jó dolog ez a szoftverfejlesztős dolog, értem is, jól is keres, de... nem érzem magaménak, nem látom magam ebben x év múlva. Teljesen kétségbe is voltam esve, hogy úristen, mi lesz velem, és a többi, de! Egyre többen tettek megjegyzést arra vonatkozóan, hogy milyen csillogó szemekkel, gyermeki lelkesedéssel vagyok képes kötelező olvasmányokról, írókról, költőkről, versekről beszélni megállás nélkül, és ha ennyire szeretem az irodalmat, miért nem próbálkozom meg a magyartanársággal? Tényleg nagyon sokan tették fel az utbbi időben ezt a kérdést nekem. Eddig szinte meg sem fordult komolyabban a fejemben, de ha ennyien mondják, csak nem lehet olyan hülye ötlet, nem?! 

Ettől függetlenül a jelenlegi, szoftverfejlesztői képzésemet megcsinálom, azonban nagyon erősen gondolkodom azon, hogy a nyáron felkészüljek a nyelvvizsgára, majd ha azzal végeztem (mivel az a legnagyobb akadály), ráfeküdjek az emelt magyar érettségire, és esetlegesen beadjam a jelentkezésem info-magyartanár képzésre. 

Két barátomnak és egy barátnőmnek meséltem erről a tervemről, mindannyian csupa támogató dolgot mondtak, sőt, még anyám is támogat benne. Aminek hiába kéne alapvetőnek lenni, engem meglep :D. Hétfőn szeretném megkeresni a volt magyartanárom, akivel egyébként nagyon jó kapcsolatban maradtam érettségi után is, meghallgatom az ő véleményét is róla, aztán meg majd meglátjuk...