Ma megtudtam az eredményeimet. Azt kell mondjam, másra számítottam. Már ami az érzést illeti. Vártam valami katarzist, hogy úristen, biztos baromi furcsa lesz, hogy leérettségiztem, és ez milyen nagy dolog, meg jó érzés, meg minden. Semmi ilyen nem volt. Megkaptam, tök jó, egész szépre sikerült, ennyi. Ami azt illeti, nagy valószínűség szerint itt maradok a sulimban, OKJ-s képzésen. A gazdasági informatikussal szemezek nagyon, valamint a szoftverfejlesztővel (2-2 év), de egy tanárom szerint nincs sok esély rá, hogy indulnak nappalin. Ha nem, hát nem, akkor megcsinálom az irodai titkárt (2 év). Most valahogy úgy nem érzem ezt az egész egyetem dolgot, láttam rengeteg lehetséges okot, amiért visszakéne fizetni az állambácsi által kifizetett összeg bizonyos %-át, ami kicsit azért megrémített, mert nem élünk olyan húde jó módban, hogy ilyenekkel szórakozzak, ha nem vagyok 100%-ig biztos magamban. Most pedig még nem vagyok az. Lehet, hogy gond nélkül bírnám az első félévet, de a másodikat már nem, és máris fizess vissza sokszázezret. Vagy a nyelvvizsga hiánya... 
Ezt kifejtettem egy tanáromnak is - aki mondta, hogy nem lát túl sok esélyt a gazdinfó/szoftfejl nappalira. Ő látszólag nem ért egyet a döntésemmel, hogy ennyire elgondolkodtam az egyetemdolgon, de jelenleg úgy gondolom, ha 2 év múlva is úgy fogom gondolni, hogy ezzel akarok tovább menni, érdekel és szeretem, nem leszek elkésve - és akkor már a nyelvvizsga hiánya sem fog akadályt jelenteni, hiszen 2020-tól csak nyelvvizsgával vesznek fel egyetemre.

Szóval az eredmények.
A német írásbelim 75%-os lett, ezt szóbelivel lehúztam 74%-ra, ami annyit jelent, hogy 10 pontot veszítettem szóbelin. Különösebben nem hat meg, örültem volna, ha javítok, de az ötösre nagyon csekély esélyem volt csak, ami szinte a nullát közelítette, inkább volt ez az esély 0,49 mint 0,51. 
A töri írásbelim 51% lett, és *dobpergés* 11%-ot javítottam szóbelin! Elképzelni sem mertem, hogy akár 38 pont is összejönne, hogy meglegyen a 60%-os 4-es, de 42 pontos szóbelit produkáltam. Wow :D
A magyarom 50 pontos lett, ezt igazából sejtettem, ugyanis éreztem, hogy nagyon jól elmondtam mind az irodalom, mind a nyelvtan tételt. Ez esett a legjobban egyébként. Kicsit szarul érintett volna, hogy nagyon elhittem, hogy meglesz, aztán koppanok, a tanárnőnek is megjegyeztem már 2-3 héttel előre, mikor szólt, hogy azt a 84%-ot ne vegyem készpénznek, nagyon tanuljak a szóbelire, hogy áh, az is ötös lesz. Hát nem az lett? :D De még milyen ötös. 
Infóból a 71%-omat lerontottam 69%-ra, ami annyit jelent, hogy a 30 pontból 18-at kaptam meg. Nem tudom, mi alapján adott pont ennyit a tanár úr, a konkrét semmire, de mindenképpen pozitív meglepetés volt, hogy nem a kettes szóbelihez (összesített 62%-hoz) elegendő 8 pontot adta meg.

Biziosztás után nyilván koccintottunk, megköszöntük a tanároknak a munkájukat - az elmúlt 2 hónapban egyébként már-már szürreálisan sokszor: végzősök búcsúja, ballagás, pedagógus nap, most pedig érettségi után. Annyira begyakorolt szöveg már ez a "Köszönjük az egész éves/több éves munkáját, tanár úr/nő", szinte semmit nem is jelent, csak azért mondják, mert muszáj. Én egyébként tényleg megköszönöm, nem csak illendőségből, és ezt igyekszem mindig valamivel továbbfűzni, ma például a tanár úrnak adtam át a köszönjükamunkájátajándékot, aki a szokásos sablonszöveg mellé még azért megkapta, hogy azt is nagyon köszönöm, hogy nem lett pót tétel :D.
Koccintás után jött oda hozzám az egyik infó tanárom, akinek még az elején szóltam, hogy majd szeretnék kérdezni valamit. Ekkor beszéltünk a gazdasági informatikus / szoftverfejlesztő OKJ-ról, de mikor odajött, hogy mit szeretnék kérdezni, előtte még megjegyezte, hogy nagyon szép "pályát" futottam be itt, a suliban. Eleinte nagyon gyűlöltem az egész infó dolgot, nem is érdekelt, a mélypont pedig a 2016/2017-es tanév első féléve volt, ekkor még a tanárnővel sem volt túl fényes a kapcsolatunk, az infóval meg aztán depláne. A második félévben kezdtek el változni a dolgok, és fokozatosan, ahogy megkedveltem a tanárnőt, párhuzamosan vele a tantárgyát is. 
Idén pedig már az egyik kedvenc tanárommá vált (a magyar tanárom mellett). Nagyon szerettem még két infó tanáromat, az egyiküket még igazi példaképnek is tekintem, de valahogy mégis máshogy álltam hozzájuk. 

Kicsit egyébként csalódás ez az egész, én tényleg vártam, hogy hú, majd megkapom, Mo. alaptörvényei, bizi, érettségi, majd biztos nagyon komoly dolognak élem meg, de egyáltalán nem. Néhány éve, mikor láttam a friss végzősöket, kezükben az érettségivel, nagy büszkén, hogy sikerült nekik, azt hittem, hasonlóan fogom én is megélni, de nem. Persze, nyilván felraktam mondjuk facebookra, mert büszke vagyok magamra, de nincs meg az a katarzis.

Amúgy tök furcsa, de annyira bennem van még ez az "úristen, tanulnom kéne" dolog, miközben simsezek, vagy sorozatozok, hogy brutális szar érzés tör rám, amiért nem tanulok :"DD. 

Nagyon szarul aludtam az éjjel, konkrétan félóránként- óránként felkeltem. Különösebben nem voltam ideges, nyilvánvalóan féltem, például a töritől, de a szakmai írásbeli előtt sokkal nagyobb félelem volt bennem. Buszon még átolvastam a nyelvtan tételeket, pontosabban párat átfutottam. Nem ettem semmit, mert féltem, hogy visszajönne, a városba érve megpróbáltam lenyomni egy kis gofrit, de egy harapás után már tettem is el, mert brutál mód hányinger tört rám.
Ahogy beértem a suliba a barátnőmmel, a magyar tanárommal találkoztunk először, nagyon aranyos volt, rögtön jött és nyugtatott, mert tudta, hogy rettegek, rettegünk :D. Amúgy nem voltam túl stresszes, inkább attól féltem, hogy nem félek. 

Egyébként úgy voltam az egész szóbelivel, hogy legyek benne az első ötösben, vagy ha nem is az első ötben, de legalább még a mai nap. Így is lett, megvártuk a nyitó beszédet, meg ilyenek, mikor is mondták, hogy két ember már ki se menjen a teremből: én voltam az egyik. Mocskos mód beparáztam, kaptam a "részvétem" pillantásokat, de azért örültem is neki, hogy nem kell kimennem, így nincs időm gondolkodni, olvassam-e még át a tételeket, vagy már úgyis mindegy, és hasonlókon.

Némettel kezdtem, az iskolát húztam, és azt kell mondjam, meglepően jól ment. Probléma nélkül hazudtam össze-vissza mindent, arról, hogy milyen segítőkész az osztályom, mindenki milyen barátságos, milyen jók voltak az osztálykirándulások (1-en voltam...). Mondtam egy csomó, nyelvtanilag teljesen szar mondatot, a tanárnő meg csak bólogatott, hogy igen, jól mondom. A szituációban egy hotelszobát kellett foglalnom, az is meglepően jól ment, csodálkoztam is magamon, hogy honnan jönnek elő olyan kérdések, mint van-e parkoló, vagy TV a szobában :D. A mumusom a harmadik rész volt, ahol a bevásárlóközpontról kellett beszélni, még a kérdések alapján sem nagyon volt gondolatom róla, még magyarul sem. Valamit azért makogtam róla, meg is dicsért a tanárnő, bár nem gondolom, hogy csak 1 pontot veszítettem volna.

Törivel folytattam, ahol szintén baromi jó tételt sikerült kihúznom, a XVIII. századi magyar népességet. Azt talán 1×, max. 2× olvastam el, mert nem szerettem, de ahogy kihúztam, rájöttem, hogy basszus, hát erről minden benne van a térképben, és a források, ill. a segítő kérdések is nagyon sokat segítettek. Szerintem egész jól felépítettem, előzmények, betelepítés fajtái, Mária Terézia, II. József, nemzetiségek, minden ment, szerintem egész szépen fel tudtam húzni az 51%-os írásbelim, nem tartom kizártnak a 39 pontot, ami a 60%-hoz kéne, de majd kiderül szombaton :D.

Jött a magyar... tejóisten, mennyire elégedett vagyok vele! Petőfi költői szerepeit kaptam, illetve nyelvtanból az élőszó-írott formát. Külön-külön egyiket sem akartam, Petőfit azért mert túl hosszú, az élőszót pedig azért, mert túl rövid. A kettő együtt viszont tökéletes volt. Igazából nem is akartam jegyzetet írni, mert fejből ledaráltam volna mindkettőt, de ha már úgyis van fél órám minimum, töltsem ki hasznosan alapon firkálgattam 1,5-2 oldalt. Se szöveggyűjteményt, se irodalmi atlaszt nem használtam, minden jött fejből. A tanárnő bele sem kérdezett, nagyon elégedett volt a Petőfimmel, azt mondta, nagyon szépen kifejtettem :3. Btw követem facebookon az Irodalmi Mémek nevezetű oldalt, onnan tudtam meg, hogy Petőfi fia '48 dec. 15-én született, pont a forradalom napja után 9 hónappal, ezt ki is emeltem a tanárnőnek, mármint hogy dec 15-én született, jót mosolygott rajta :D. 
A nyelvtan tételemmel sem volt különösebb probléma, a feladatot is egész jól megoldottam, a kérdésekre is tudtam válaszolni, szóval ezzel teljes mértékben elégedett voltam. Juteszembe, baromi furcsa, de adtam egy keretet az utóbbi két évemnek. 9-10.-ben olyan magyar tanárom volt, aki konkrétan egy emberrel végigbeszélte az órát az adott kötelezőről, másnak esélyt sem adva, óra végén meg pampogva ment ki, hogy már megint nem olvasta ki senki... Utáltam ezért, hogy más esélyt sem kapott, hogy megmutassa, kiolvasta, pedig én tényleg sokat végigszenvedtem... 
11-12.-ben kaptunk másik magyar tanárt, nála már első irodalom órán kaptam egy 5-öst arra, hogy elmondtam, miről szól Az apostol, Petőfitől. Most pedig kihúztam Petőfit, és Az apostolt. Belegondoltam kicsit, és olyan furcsa, hogy ez volt az első mű, amiről beszéltem neki, és ötöst kaptam, és ez volt az utolsó is, amiről beszéltem neki, és szintén ötöst kaptam :D De lehet túl spirituális vagyok, én látok benne dolgokat :D.

Magyar után már épp kezdett kialakulni bennem, hogy aranyba kéne öntetni a kezem, és lehetne a második számú Szent Jobb, hát milyen tételeket húzok ki? :D Na igen, erre kihúztam a nyomtatókat. Ez volt az egyedüli tétel, amit nem tudtam. Mármint tudtam, hogy nem tudom megtanulni, mert annyira nem az én világom, így mindig átlapoztam, gondolván, nem vagyok ilyen szerencsétlen. Hát de. Ahogy megláttam, hogy nyomtatók, zárójelben gyakorlat, már mondtam is, hogy akkor én ezt adnám vissza. Nem lehet. Leültem, leírtam amit tudtam: output periféria, DPI, lap/perc, meg a típusokat megneveztem, de nem fejtettem ki a működési elvüket. Gyakorlatban be kellett raknom egy tonert a nyomtatóba, letölteni egy drivert, csatlakoztatni a nyomtatót a géphez, ill. egy tesztoldalt nyomtatni. Soha életemben nem nyúltam nyomtatóhoz, ugyanis nekünk nincs itthon, fogalmam nem volt, hogy mi, merre, hány méter. Elkönyveltem magamban a pót tételt, de... sikerült. Mondjuk ehhez köszönetet kell mondanom az elnöknek, amiért kiment a teremből arra a fél-1 órára, és a tanáromnak, amiért nem erőltette az elméleti részt, hogy lépésről-lépésre elmondta, mikor hova kell kattintanom, és hogy nem húzatott velem pót tételt.

Összességében véve az egész szóbeli egy nagyon pozitív csalódás volt, főleg a tanáraimban, de magamnak is nagy meglepetéseket okoztam. Párszor mondjuk szívesen bekiabálgattam volna a jó válaszokat, baromira idegesített, ha valaki felelt, és nem tudta azt, ami szerintem tök egyszerű tétel... :D 

A tételeim kidolgozásával sikeresen végeztem. El sem hiszem :D. Már csak valakinek meg kell őket tanulni... Szinte a kezdetektől (3 éve) követem Jocó bácsi facebook oldalát. Akinek esetleg ismeretlen lenne a neve, ő egy történelemtanár. Jó, ez most lehet csúnya volt, szerintem speciel sokkal több, mint tanár. Egy átlagos tanárnál mindenképpen több, a diákjaira egyenrangú félként tekint - legalábbis a bejegyzéseiből ez derül ki. 
A WMN-en osztott meg még tavaly júniusban egy cikket, amiben 17 praktikus tanácsot ad, amivel elmondása szerint játszva túlélhető a szóbeli érettségi. Én ezen pontok alapján készülök a szóbelire, gondoltam, megosztom itt is, hátha valaki hozzám hasonlóan szóbeli előtt áll, és még nem látta ezt a cikket.

1. Készíts magadnak részletes tervet, hogy melyik nap, melyik tantárgyból, mennyi tételt fogsz megtanulni.
2. A tervedet úgy írd meg, hogy betartható legyen... És aztán tartsd is be!
3. Harmincöt-negyven percenként iktass be tizenöt-húsz perc szünetet, amikor kicsit mozogsz, sétálsz. Semmiképpen ne a szobában töltsd ezt az időt, és főleg ne számítógépezéssel, facebookozással, mert az beszippant. Azért egy Jocó bácsi világa sztori elolvasására van idő, de aztán vissza a könyvhöz.
4. A tételek tanulását kezdd azzal, hogy minimum háromszor, maximum ötször lassan (akár hangosan) olvasd el az anyagot.
5. Ezután próbáld meg könyv nélkül elmondani, összefoglalni.
6. Ha nem megy, akkor újra: olvasás, majd újra: próba!
7. Amikor ez már sikerül, akkor 15-20 kulcsszóban (a legfontosabb szavak a tételben) foglald össze a tudnivalókat egy kicsi, színes papíron.
8. Utána ezekből a szavakból foglald össze magadnak a tételt.
9. Ha sikerül, akkor a végén három-öt percig nézegesd a tizenöt-húsz szóból álló kis lapot. (És közben azért ne azon járjon az eszed, hogy ezt képtelenség megtanulni...)
10. Ezeket a színes papírokat ragaszd fel az ajtóra, szekrényre. Motiválni fog, hogy már mennyit tudsz!
11. Próbáld meg tematikusan tanulni a tételeket egymás után. Például: ha töriből megtanultad a szabadságharcot, akkor tanuld utána magyarból Petőfit. Vagy a dualizmus után Mikszáthot. Sokkal könnyebben meg fog ragadni az anyag, és így meglátod az összefüggéseket is.
12. A vizsga előtti estén már csak a színes kis papírokat nézegesd. Próbálj meg eleget aludni szóbeli előtt, kipihenten sokkal jobban tudsz gondolkodni. Készülj fel, hogy az érettségikor akár három órát is bent ülhetsz a teremben, ami rendkívül fárasztó.
13. Reggel hallgasd meg többször az „Eye of the tigert”, hisz még mindig Rocky vagy, és ez nem múlt el.
14. Ne gondolj arra, melyik tételt nem akarod húzni, mert Murphy tutira azt nyomja a kezedbe. (nekem speciel ezzel lesz a legnagyobb problémám :D)
15. Amikor belépsz, mosolyogj, és légy magabiztos! Higgy magadban, és akkor nem lehet akadály!
16. Még véletlenül se mondd tételhúzás után hogy „Jajj, ezt nem tudom! Meg fogok bukni! Lehet másikat húzni?” Mindig csak pozitívan állj hozzá.
17. Ha így sem megy, keresd Jocó bácsit nyugodtan, hátha tud segíteni! ;)

Magyar: 84%. Kétszer kellett megnéznem, mert el sem hittem :D. Azt tudtam, hogy a szövegértésem jól sikerült, de 30-33 pontra számítottam, és 36 lett, az érvelésnél is csak egy pontot vesztettem, így 45 pontot kaptam az első részre. A műelemzésem is meglepően jól sikerült, a tartalmi minőségnél vesztettem sokat (8 pontot), a szövegszerkezetet maxoltam, a nyelvi igényességnél csak egy pontot veszítettem, íráskép max, helyesírás 6 pont. Összesen 84. A magyarom sikerült egyébként a legjobban. Semmi megérzésem nem volt vele kapcsolatban, egy hete beszéltem a tanárnővel, ő azt mondta, nem sikerült rosszul, de ezzel a tudattal is 70% körül vártam. Szóbelin 36 pontot kell produkálnom, hogy még beleférjek az 5-ös kategóriába, 42 ponttal pedig tudnám tartani magam a 84%-on.

Matek: 74% 60 körüli pontszámot vártam, bárhogy számoltam össze, bármekkora jóindulattal adtam magamnak a részpontokat, csak 63%-ig jutottam. Az első részben 22 pontra számítottam, ott valahogy összejött +2. A második részében 41 pontot számoltam össze, ahol végül 50 lett. Amikor megláttam, hogy 74%, majdnem elsírtam magam, annyira öröm és bódottá volt minden. Miután megírtam, fejben lemondtam a TTIK-s terveimről, mert kellett volna 70%, de álmodni sem mertem volna róla, hogy megugrom azt a 70-et.

Töri: 51% A rövid feladatoknál 34 pontot számoltam össze, és pont annyi is lett :D. Az esszéknek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, tudtam, hogy nagyon elrontottam őket. Ennek ellenére az I. ipari forradalomról szóló esszémre a 17-ből 10 pontot kaptam, meg is lepődtem rajta :D. A magyarországi nyilasuralomra viszont a 33-ból csak 7-et, de ez pont elég is volt egy elég stabil hármaskához. Igazából különösebben nem érdekel a történelem, a szóbeli sem hat meg, ha rontok hát rontok, ha javítok az meg akkor nagyon jó. A négyeshez 39 pontos szóbelit kéne produkálnom, ami hát enyhén szólva lehetetlen számomra, szóval nem fogok különösebben erőlködni.

Német: 75% Már-már ijesztően jól sikerült a németem. Sőt, kicsit még aggaszt is, hogy összecsaptam a rövid levelet, ha több időt fektetek bele, lehetett volna 80% fölött is. 33 pontos a szóbeli németből, és nagyon csúnyán maxolnom kellene ahhoz, hogy feltornázzam ötösre, 33 pontos szóbelivel ugyanis pont 80% lenne. Erre őszintén szólva nem sok esélyt látok - bár arra sem sokat láttam, hogy 75% lesz az írásbelim. 

Szakmai: 71% A legnagyobb meglepetést a szakmai érettségi okozta. Én tényleg nem számítottam 60%-nál jobbra, még az a 60 is nagyon jóindulatú 60% lett volna a fejemben. Btw informatikából is 70% volt a cél, hihetetlen, hogy sikerült ezt is megugrani, már csak szintentartani kell a szóbelin. Maxos szóbelivel is csak 77%-ra tudnám felhúzni, de az eredeti, 70%-os célhoz 19 pontot kell, hogy kapjak szóbelin, az elérhető 30-ból. Amin legjobban meglepődtem, az egyébként a hálózatos feladat volt, ahol csak 8 pontot veszítettem. Programozásnál 18-at, webszerkesztésnél 2-t, adatbázis-kezelésnél pedig 6-ot. 

Megtekintés után a barátnőmmel Joker-vigyorral ugráltunk le a lépcsőn, tudatosítva magunkban, hogy megérte várni közel két órát az eredmények miatt, mikoris az aulában bevárt minket az egyik informatika tanárom (aki múlt héten kérdezte meg a csoportot, hogy hogy érezzük, milyen lett a szakmai érettségink - én természetesen a maximum 60%-os tippemet mondtam be, és rákérdeztem, lehet-e szóbelivel 70%. A válasz a lehet volt, ebből gondoltam, hogy biztos nincs meg 70%). Megkérdezte, hogy na miújság, hát nem tudtam leplezni a boldogságom és meglepődöttségem, hogy sokkal jobb lett, mint amire számítottam :D. Közben megjelent a magyar tanárom is mellettünk, aki szintén megdicsérte a szakmaimat, mert hogy ahhoz képest, hogy kilencedikben ebből még majdnem buktam, ez egy nagyon szép eredmény. 

Összességében véve elégedett vagyok az írásbelikkel - csak a töri rondít bele, de még azt is baromi szépnek látom, ahhoz képest, hogy erős kettesre számítottam, erős hármas lett. 70% felett pedig már inkább az ötöshöz hajlik a jegy, mintsem a négyeshez, szóval szerintem elég erős, stabil négyeseket hoztam össze. Már csak a szintentartás az, ami nehéz lesz...

Meg kell hagyni, egész jól tartom magam a terveimhez. Hétfőn sikeresen kidolgoztam az első 10 töri tételünket, este 23:08-kor végeztem a tizedikkel. Egyébként meg kell mondjam, nagyon szívás az idei tételsor töriből, legalábbis bárkivel beszélek, aki szintén idén érettségizik, nevetségesen egyszerű témákat kaptak - mint pl. a hidegháború, földrajzi felfedezések, Mo. a II. vh-ban. Nekünk meg kitalálták, hogy legyen benne rendszerváltás, EU, a szabadságharc esélyei (ez a három tömény politika), valamint a szövetségi rendszerek az első világháborúig, amiről pedig nem fogok tudni tíz percig beszélni. Ha valami teljes mértékben hidegen hagy, az a politika. Komolyan hülye vagyok az ilyen pártdolgokhoz, nem látom bennük az összefüggést, az okokat. De talán épp addig jó, amíg nem találom logikusnak, mert azért a politikusoknak szerintem van egy elég elborult gondolkodási módjuk.
Kedden bementem 8-ra a suliba, két tételt átbeszéltünk, meg leadtam a könyvtárnak még a tartozásom, illetve benéztem az írószerbe is, 150 bugyi ügyében. Mert én nagyon nekiálltam ám a tételeknek! :D. De tényleg, a nyelvtan és irodalom tételeket már lefűztem, ha befejeztem ezt a bejegyzést akkor nekiesek a törinek is, hétvégére meg marad a szakmai. Nem egy izgalmas folyamat egyesével bebugyizni őket, de hát a jó ügy érdekében mindent. Kedden este még két töri tételt kidolgoztam, aztán - mivel sorban haladok - megláttam, hogy a rendszerváltás után az Európai Unió jön, ami nekem este fél tízkor már sok lett volna, úgyhogy inkább hagytam, a saját mentális egészségem érdekében :D. 
Szerda reggel ismét be kellett mennem az iskolába, letudtuk a maradék 2 tételt is, hazaérve pedig nekiálltam a kidolgozásra váró 8 törinek, amivel hét körül kész is lettem. Aznap egyébként már nem bírtam ki, mikor megláttam a folyosón a magyar tanáromat, muszáj volt megkérdeznem tőle, hogy szerinte szeretném-e tudni, hogy sikerült az írásbelim, vagy inkább nem. Szerinte szeretném tudni, mert nem sikerült rosszul, de ennél többet nem mondott/nem mondhatott. A szakmai infómról pedig annyit sikerült megtudnom, hogy minimum 50% megvan, lehet hogy 60 is, de itt sem mondott a tanárnő pontos eredményeket, meg jegyet sem, csak rákérdeztem, szóbelivel lehet-e még 70%, és lehet. A szóbeli pedig 20%-ot ér, ha maxolom, így okoskodtam ki, hogy legrosszabb esetben 50%. Egyébként én 55-60% körülire saccolnám.
Ma befejezem a szakmai tételeket, már csak 4db van vissza, közben pedig elküldtem a tanárnőnek azokat a tételeket, amik az ő tantárgyához kapcsolódnak. Tegnap kérte, hogy ha valaki dolgoz ki tételeket, nyugodtan küldje el neki, és akkor átnézi, hiányzik-e valami, etc. Jelenleg félve várom a válaszát, nem igazán örülnék, ha sokmindenben kéne sokmindent módosítanom.
Úgy érzem magam, mintha egy hajszálon múlna, hogy szétrobbanjon a fejem a rengeteg (új) információtól. Nem fejfájás, inkább csak szellemi fáradtság, ami egyszerre nagyon jó, de még rosszabb érzés.